A kochsándorit története

Új ásványt fedeztek fel Magyarországon

Magyar mineralógusok új ásványt fedeztek fel és írtak le tudományos módszerekkel. Az ásványt Koch Sándorról, a Szegedi Egyetem egykori nemzetközi hírű ásványtan professzoráról “kochsándorit”-nak nevezték el.

Az ásvány megtalálója Kövecses-Varga Lajos, a siófoki “Kárpát- medence ásványai” múzeum és kiállítóhely tulajdonosa és vezetője, leírói Sajó István, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, illetve dr. Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetője, egyetemi docens.

Az ásványt legelőször a mányi szénbánya meddőhányóján találta meg Kövecses-Varga Lajos 2004-ben. Az első példányokat tudományos feldolgozásra küldte be. Majd amikor kiderült, hogy tudományos szempontból új ásványfajról van szó, 2005-ben nyújtották be elfogadásra a Nemzetközi Ásványtani Szövetség (IMA) Új Ásványok és Ásványnevek Bizottságához. Az ásvány hivatalos elfogadása után az eredményeket a kanadai “The Canadian Mineralogist” című vezető szaklapban publikálták 2007 nyarán.

A kochsándorit egy víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát. Hófehér, 0,5-1,5 mm-t elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazokként fordult elő a mányi széntelepben (Tatabányai-szénmedence). A szénbánya meddőhányóján 2007 tavaszáig volt lehetőség gyűjtésére. A meddőhányó rekultiválása után sajnos nincs esély több példány megszerzésére. Azért így is előkerült legalább 1000 kis példány. Az ásvány a széntelep létrejötte után keletkezett, legalább néhány millió éves.